Ablakot törölni nem kell félnetek jó lesz
2023. november 23. írta: autonet

Ablakot törölni nem kell félnetek jó lesz

Talán minden gyakorló autósnak megvan, amikor télen, sötétedés után, esőben vagy havazásban közlekedik, és a rosszul dolgozó ablaktörlő miatt csak fényfoltokat lát, meg mindenféle maszatos csíkokat. Bizonyára nem kell külön elmesélni, hogy a helyzet milyen veszélyeket rejt magában, a jelenség mégis jóval gyakoribb, mint gondolnánk. Erre vonatkozó hivatalos statisztika nyilván nincs, de egy friss, esős araszolás alatt végzett, saját „felmérés” alapján nagyjából minden 6.-7. autó ablaktörlőjének munkájával volt valamilyen, kívülről is látható probléma. Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy miért van ennyi baj az ablaktörlőkkel, mikor szinte ez a kocsi legegyszerűbb alkatrésze? Amilyen egyszerű az elem, olyan szimpla a válasz is: azért, mert az ablaktörlő sérülékeny. Nem abban az értelemben, hogy egy nagyobb szél letöri a kocsiról, hanem mert kizárólag a törlőlapát (gumi) és az ablaküveg tökéletes illeszkedése esetén tudja tényleg kifogástalanul törölni az ablakot, és ez nagyon gyakran nincs meg. Az Automeister szervizhálózat mostani írásában sorra vesszük, milyen változatos okok vezethetnek „diszfunkcionális törlésképhez” (ejtsd: csíkozás)

ablaktorlo_blogposzt_1.jpeg

  • Koszos az ablak, ezért valami bekerül a lapát és az üveg közé. Ez a leggyakoribb és legegyszerűbb gond. Ha az ablak jeges, vagy nagyon makacs és sok, akár nehezen oldódó szennyeződés van rajta (sár vagy madárpiszok pl.), azt nyilván nem lehet rendesen törölni. Kifejezetten gyakori ősszel, hogy fás-bokros területen valami levél, termés, „röppentyű” a gumira hullik és beszorul a lapát alá, amitől az csíkozni kezd. Szálljunk ki, egy papírzsebkendővel vagy ronggyal töröljük le a lapátot, és kézzel vegyük le, ami alászorult, esetleg próbájuk nagyjából kitisztítani a szélvédő tövébe hullott növényi részeket, ez a szellőzés és a korrózióvédelem szempontjából sem haszontalan. Figyelem! Az ablaktörlőlapát meglepően sáros tud lenni, úgyhogy a tisztítás eszköze ne a ruhánk ujja legyen, ha jót akarunk.
  • Sérült a lapát éle, gumirésze, ezért nem fekszik fel a szélvédőre. A lapátok kopó alkatrészek, és nem is lassan kopnak. Még a drágább darabokkal is előfordul, hogy egy év múlva újra cserélni kell. Ezt az elhasználódást azonnalira változtathatja, ha a keményen lefagyott lapátot bekapcsoljuk, vagy kézzel „feltépjük” a szélvédőről. Ilyenkor a lapát vékonyka, gumiéléről apróbb-nagyobb darabok szakadhatnak le, ahol nyilván csíkot fog hagyni használatkor. Lassabb, de hasonló eredménnyel jár az is, ha a szabad ég alatt parkolunk. A lapát egyszerűen elöregszik, a gumi kiszárad és mállani kezd, kis darabok törnek ki belőle.
  • Nem megfelelő a lapát szerkezete, vagy az ablaktörlő mechanika: nemcsak a gumi tud tönkre menni, de a gumit tartó szerkezet is, ezért sokan mindig egyszerre cserélik ezeket. A vékony fém- vagy műanyag pálca görbülhet, törhet, az illesztéseknél meglazulhat akár, ami rontja az illeszkedést. Korosabb kocsiknál nem ritka, hogy az ablaktörlő kart behúzó rugó és környéke elrozsdásodik. Ilyenkor sokat segít a teljes rendszernek, ha a kihajtott kart beolajozzuk, rozsdamentesítjük (magyarán egy kis WD40). Ha a gond továbbra is fennáll és zavaró, csak a karcsere marad. Ritkábban, de el tud romlani az ablaktörlőket működtető mechanika vagy a vezérlő elektronika is. Míg a többi gond jellemzően otthon is orvosolható, utóbbinál csak a szerviz segíthet.
  • +1: miért vacak minden automata ablaktörlő? Manapság az automata ablaktörlő egyre gyakoribb extra és elméletben csodás találmány. Automataállásban hagyjuk, és amint leesik pár csepp, dolgozni kezd, majd az eső intenzitásához igazodva helyettünk választja meg a karok tempóját. Jól hangzik, de a valóság lényegében minden márkánál az, hogy rengetegszer téved a rendszer. Vagy sok víz van az ablaktörlőn, de még nem töröl, mert pont az érzékelőre még nem hullott, vagy alig esik, de minden ok nélkül „őrült hadonászásba” kezd, illetve egyszerűen csak túl gyors, túl lassú az ideálishoz képest.

Ennek magyarázata, hogy lényegében minden ilyen rendszer az infravörös visszaverődés elvén működik. A belülről az ablakra világító infrafény visszaverődik a száraz üvegről, a vizes ablak viszont átengedi. Minél vizesebb, annál jobban, ezt – tehát a visszaverődött infrasugarak mennyiségét – méri a rendszer. Ebből következik, hogyha egy csepp eső pont az infra útjába esik, az elektronika özönvíznek érzékelheti, míg ha egy rendes esőben pont oda nem jut csepp, egy ideig várhatjuk, hogy történjen valami. Bár a megoldás szinte évente javul, azért még nagyon kezdetleges, különösen éjjel vagy csak gyenge fényviszonyok mellett, miközben az egyes sofőrök is különböző sűrűségi törlést tartanának ideálisnak. Pillanatnyilag mégis ez az infrakapu a megfizethető és többé-kevésbé működő megoldás, még ha működési komfort szempontjából néha visszalépésnek is tűnik. Közben szerencsére minden autóban ott a kézi ablaktörlő-kapcsolgatás lehetősége is, amit az állítható, érzékelő nélküli intervallumkapcsolóikkal egyébként a ’90-es évek japán autói már egyszer hibátlanul megoldottak, csak használni kell.

A bejegyzés trackback címe:

https://autonetszervizek.blog.hu/api/trackback/id/tr7718265897
süti beállítások módosítása