A Toyota angliai üzemében a minap elkészült az első hidrogénhajtású Hilux, amelyet a tervek szerint még idén 9 újabb, alapos tesztelés előtt álló prototípus követ majd. A japán vállalat vezetői többször is hangsúlyozták már, hogy a járműipar szabályok által is kikényszerített „zöldítésére” nem az elektromos autókat tartják az egyetlen megoldásnak, így nem véletlen, hogy a népszerű pick-upjukkal egy másik területen kezdtek kísérletezésbe. A carXpert legújabb írásában a projekt eddig ismertté vált részleteit és kilátásait vesszük sorra.

Az 55 éve forgalomban lévő Toyota Hiluxot – a szektor egészét nézve már-már ritkaságszámba menő módon – eddig teljesen elkerülték az alternatív meghajtási módszerek, aminek persze meg is van a maga oka: a „felhasználók” jelentős része nagy szállítókapacitást és rövid tankolási megállókkal megtehető, hosszú távokat vár el a kocsitól, amit jelenleg belsőégésű motorra épülő technológiával lehet a leghatékonyabban biztosítani.

Teljesen persze ők sem nem tudják magukat függetleníteni a trendektől, így a közelmúltban nemcsak az első hibrid Hiluxok küszöbön álló érkezését jelentették be, hanem a bevezetőben említett, a brit kormány finanszírozásával megvalósuló üzemanyagcellás programot is. Az ötletről tavaly hallhattunk először, ehhez képest kifejezetten hamar megérkezett az első működőképes változat. Igaz, a mérnököknek nem a nulláról kellett kezdeni a fejlesztést, az úttörő Hiluxban ugyanis a hírek szerint a világ első tömeggyártású hidrogénautója, a Toyota Mirai hajtáslánca található.

Bár hivatalos adatokat nem közölt a Toyota, a fentiek alapján az autó nagyjából 180 lóerős teljesítményre és 300 Nm-es csúcsnyomatékra lehet képes, ami a szikár számokat nézve a 2.8 literes, sornégyes dízelmotorral ellátott Hiluxokéhoz hasonló képességeket jelent. A hatótávot illetően a gyártó 600 kilométert ígér, amihez hozzáfűzik, hogy „normál” elektromos technológiával ennél lényegesen kevesebbet lehetne kisajtolni a pick-upból. Mindez nem független attól a ténytől, hogy a hidrogénes rendszer minden elemével együtt is jóval könnyebb és kevesebb teret foglal (a 3 hidrogéntartály pl. az utastér alá süllyesztve kapott helyet), mint a villanyautók kötelező tartozékai.

Más kérdés, hogy az üzemanyagcellás járművek leendő tulajdonosainak még a villanyautósokhoz képest is nagyobb fejtörést okozhat az újratöltés. A szóban forgó projektnek otthont adó, 67 milliós Egyesült Királyságban pl. friss összesítések szerint összesen 15 db hidrogéntöltő állomás akad – és ezzel még a jobb lefedettségű országok közé tartozik. Ezzel együtt, ha az innovatív Hiluxok jól vizsgáznak a most kezdődő teszteken, bizonyára idővel egyre több modellnél próbálhatják majd meg bevetni ezt a megoldást – a Toyota korábban már utalt is arra, hogy a Land Cruiser esetén is elképzelhető a „hidrogénesítés”.