A közlekedés szabályait nem szokás csak úgy egyik napról a másikra változtatni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne nyúltak volna hozzá a KRESZ-hez az utóbbi évtizedekben, sőt években is, de átfogó változtatásokra nem került sor. Épp ez okozta az egyre komolyabb ellentmondásokat a gyakorlat, az „élet” és a jog között. Életszerűtlen szabályokat pedig nemcsak betartatni, számonkérni nehéz, de az ilyen helyzetekben a kiskapuk száma is csak szaporodik. Az Automeister szervizhálózat mostani bejegyzésében a közelmúltban napvilágot látott módosítási tervek kapcsán osztunk meg néhány gondolatot.

Mint tudjuk, a régi, toldott-foldott KRESZ nemcsak egyre elvontabb, nehezebben tanulható volt, de egy sor hétköznapi jelenségre nem adott választ. Elég, ha csak az akár 100-zal száguldozó villanyrollerekre, a néma csendben suhanó villanyautókra, a mind gyakoribb biciklis forgalomra vagy úgy általában arra az elvárásra gondolunk, hogy valaki az út szélén kereket cseréljen, vagy megjavítsa a tompított világítást, mikor sok autóban se pótkerék, se tompított világítás nincs a szavak klasszikus értelmében. A példákat hosszan lehetne sorolni. Az eredetileg 1975-ben bevezetett KRESZ jellemzően P12-es Pannóniákra és JAWA Mustangokra gondolt, amikor a motorosoknak szükséges védőfelszerelést egy szál sisakban állapította meg, nem a mai, akár 200 lóerős gépekre.

A megoldás nyilvánvalóan az, hogy a teljes KRESZT újra kell gondolni és egységes, életszerű és betartható formában kiadni, elvárni a közlekedőktől. Nem kell ugyanakkor attól tartani, hogy holnaptól máshogy néz ki az útszűkület tábla, vagy teljesen megváltoznak az elsőbbségadás szabályai. Ezek zöme nemzetközi egyezményekben van rögzítve, amihez praktikusan mi is alkalmazkodunk. A változások, bár nagyon fontosak, nem itt keresendők. Már oda-vissza bejárta a sajtót az új KRESZ tervezete, ezért nem mennénk bele minden részletébe, de úgy tűnik, hogy végre egy olyan jogszabályt sikerült alkotni, ahol az érintettek képviselőit és a szakembereket is megkérdezték; annyira, hogy elvben 100 közlekedési szakértő és 70 szervezet vett részt a munkában.

Csak néhány részlet, amivel amúgy messzemenőkig egyetértünk, de nagyon kíváncsiak vagyunk, némelyiket hogyan fogják betartatni az alanyokkal, illetve, hogy egyáltalán benne maradnak-e a végleges jogszabályban ezek a részek. Egyrészt láttunk már olyat, amikor egy ígéretes kezdeményezés a hatályba lépésig felismerhetetlenre torzult, másrészt a jogalkotók is tudják, hogy csak olyasmit érdemes törvénybe iktatni, ami számonkérhető, minden más legfeljebb csak elvárás…

Mobil: állítólag tilos lenne mobiltelefont használni gyalogosként az úttesten, a zebrán és a vasúti átjáróban, vagy bármi olyasmit csinálni, ami elvonja a figyelmet. Nos, felelős ember amúgy sem mobilozik a vasúti átjáróban, ahogy az úttesten sem. Aki nem az, annak meg hiába mondjuk, de persze, a javaslat érthető.

Suli, ovi: az iskolák és óvodák közelében egy csomó sebesség- és más korlátozást vezetnének be TANÍTÁSI IDŐBEN, ami ebben a formában felszínesnek tűnik. Az ilyen intézményeknél, bár nagyon helyes a forgalomlassítás és -korlátozás, kizárólag 8:30 előtt és 13.30 után van érdemi gyerekforgalom, a kettő között a fiatalok lényegében ki sem mehetnek az utcára, főleg nem tömegesen, ellenben még 17:00-kor bőven tarthatnak a szakkörök és az edzések. Ez nyilván intézményenként változik, de a sebességkorlátozás és az amerikai típusú előzési, kikerülési tilalom elégnek tűnik, miközben azt a szülőt is kérdőre kellene vonni, aki reggelente 10 percet társalog a gyerekkel a vezetőülés ablakán kihajolva.

Jó ötlet feljebb engedni az utánfutós sebességhatárokat, és emelni 120-ra az autóutakét, de a közlekedők jelentős része egyiket sem tartja be, úgyhogy elementális hatása nem lesz. Ugyanez igaz a traktorokra, a modern gépek már elég komolyan döngetnek, kár őket visszafogni a forgalommal együtt.

A cipzárelvet is talán beemelik a jogszabályba, amit csak üdvözölni lehet. Állítólag kötelező lesz az udvariasság és az előzékenység is. Ha ez így van és működik, nagyon sok, az utaktól teljesen független helyre is érdemes lenne kiírni, hogy „…a KRESZ szabályai érvényesek”.

A szimulátoros vezetésoktatás furcsa. Nem hisszük, hogy ezzel ki lehet váltani a tényleges gyakorlatot, de a technika kezelésének begyakorlására megfelelő lehet, ha a szimulátor jól van megépítve. Sajnos itt nagyon sok múlik azon, hogy tényleg élethű lesz-e, vagy a ’94-es Need for Speed szintjén kell vergődnie a tanulóknak.

Ennél sokkal okosabban hangzik, hogy a tanuló hivatalosan is tanulhasson a családtagjával ‒ Nagy-Britanniában pl. ez már régóta gyakorlat. Úgyis sokan ezt csinálják, és pokol drága a gyakorlati oktatás, ezért csak üdvözölni lehet, ha mindezt megkönnyítik.

Lényegében kerékpársávot csinálnának minden jelöletlen úttesten, ha van rajta biciklis, azzal, hogy vegyes használatú lenne az úttest jobb széle ‒ mint ahogy az is, főleg a városok belső részén. Előírják a bringásokkal szemben a kötelező oldaltávolságot is, ami klassz, de eddig is mindenki igyekezett a biciklist nagy íven kerülni, ha volt erre hely, ha meg nincs, akkor úgyis meg fogják közelíteni ahelyett, hogy percekig csorognának mögötte. Erre is van megoldás, ki lehetne kerülni, csak lassan. Hibátlan elgondolás, ellenőrizhetetlen gyakorlattal. Amúgy meg igen, minden bringás hordjon sisakot, ne csak a fiatalok.

Ezenkívül a pirosnál hivatalosan előrecsorgó bringások és motorosok (a motor balról, mert biztos nem kell majd kerülgetni, a robogó és a bringa jobbról, mert úgyis ki kell majd kerülni) és még sok egyéb, értelmesnek tűnő szabály zárkóztatja majd fel az új KRESZ-t a valósághoz.

Bár kíváncsian várjuk, hogy mi lesz, ami ezekből a valóságban is megmarad a törvényben, azért minden szabály továbbra is annyit ér majd, mint az ember, akinek be kellene tartani. Ha kulturált, szinte felesleges a szabály, ha meg nem, nos, akkor is…