A gumitárolás és -csere sokaknak jelent komoly logisztikai problémát, míg mások felesleges „lehúzásnak” érzik. Így vagy úgy, de az autós társadalom nagy része évente kétszer elviseli a procedúrát, kivéve, akik nem, ugyanis nálunk nem kötelező. Bár minden évben elhangzik néhány tanács, a carXpert szervizhálózat friss írásában is áttekintjük, hogy mit, miért és tényleg kell-e?

Tényleg kell?

Nem, nem kell, csak érdemes. Magyarországon nincs kötelezettség a téli gumi használatára, a jogszabály felől járhat valaki télen nyárival, nyáron télivel, vagy épp mindig négy évszakossal. Természetesen nyárival a fékút sokkal hosszabb lesz, ha mondjuk 8-10 fok alatt van a hőmérséklet, és ez akkor is igaz, ha nem vizes vagy havas az út, mert a nyári keverék ilyenkor változó mértékben, de elridegül. Ez valamennyire fordítva is igaz, vagyis, ha fennhagyjuk a téli gumit nyáron, szintén hosszabb lesz a fékút, mert a puhább gumikeverék nagyon kenődik, és persze hamarabb is kopik majd el.

Tehát ha valaki csak hétvégente, néhány km-t közlekedik, azt is városon belül, akkor nem muszáj cserélgetni, csak számoljon a rosszabb tapadással, illetve azzal, hogy a nem szezonnak megfelelő gumi minden szituációban rizikósabb lesz. Nem mellesleg, ha hirtelen mégis leesik a hó, lehet, hogy egy kis emelkedőn sem tud majd feljutni. Aki egyébként ezt tervezi, egészen biztosan jobban jár egy négy évszakos szettel, mert az minden körülmények között kielégítő lesz, és sokkal kevesebb kompromisszumot kíván, mintha télen nyárit használnánk, vagy fordítva. Ma már egy négy évszakkos gumi nem ördögtől való, a fejlődés itt is rohamos. Az örök dilemma csak az, hogy mikor érdemes váltani, hogy ne menjen kárba a korábbi készlet?

Ha valaki gyakran jár autópályán, országúton, illetve évi 10-15 ezer km-nél többet autózik, télen-nyáron használva a kocsit, valóban azzal jár a legjobban, ha két szettet tart. Ugyan megvenni a 8 gumit jóval drágább, mint a 4 db négy évszakost, de több mint 2x olyan hosszú idő alatt fog csak elkopni (a négy évszakos nyáron gyorsabban kopik, mint a nyári), igaz, a gumicserék ára tovább rontja a teljes költséget.

Ha szeretnénk a kocsival télen olyan helyre menni, ahol vannak rendesebb hegyek és hó, pl. a szomszédos Ausztriába, Szlovéniába, Szlovákiába, Romániába stb., biztos, hogy érdemes téli gumit tenni az autóra. A legtöbb ilyen országban ez kötelező is ősztől tavaszig, de a részleteknek, az adott ország elvárásainak érdemes utánajárni, mert van, ahol még a hóláncot is be kell tudni mutatni (az sem baj, ha fel is tudjuk tenni, mert nem viccből kérik). A kötelezettség dátumai is változók, a szabályokat jobbára a helyi viszonyokhoz igazítják.

Mennyire legyen olcsó?

Némely gumigyártók megköveznének, ha kijelentenénk az abroncsaikról, hogy nem alkalmasak vagy biztonságosak, hiszen ahhoz, hogy nálunk, Európában forgalomba kerüljenek, teljesíteni kell bizonyos minimális elvárásokat. Emellett egy gumigyár hatalmas beruházás, senki nem fog gyárat építtetni eleve rossz gumik készítésére. Ezzel együtt elmondhatjuk, hogy mindenki olyan gumit válasszon, amilyen a kocsija. Nemcsak abban az értelemben, hogy kizárólag az autó gyári méretét, sebességindexét stb. tartsa be (erről később), hanem a gumibeszerzést is oda lőjje be, ahol az autó mérete, teljesítménye van.

Tehát ha valaki egy nagy teljesítményű sport/luxusautóval jár, bármilyen régi vagy új is legyen a jármű, ne válogasson a legolcsóbb gumikból, mert nem szolgálja majd ki az igényeit. Az ő vadászterepük az ismert, nagy márkák ajánlatai között lesz, a középártól felfelé.

A többség, aki átlagos márkák átlagos autóival jár, nyugodtan választhat a középmezőnyből, tehát ha levágja árban a kínálat felső és alsó negyedét, olyan nagyot már nem tévedhet a gumiválasztással. Ha nagyon alapos akar lenni, akkor nézze meg a minden éveben, szezon előtt a sajtóban megjelenő gumiteszteket is, ezt az újságok jobbára a német ADAC-tól veszik át, meg lehet benne bízni.

Akinek nagyon olcsó, illetve kis teljesítményű autója van, ritkán tartozik a jómódúak közé, tehát érthetően a gumivásárlást is a lehető legolcsóbban akarja megúszni. Az ő figyelmüket újra csak felhívnánk a négy évszakos gumikra. Egy viszonylag márkás, jobb minőségű négy évszakos is sokkal kevesebbe kerül és minden körülmények között jobban fog tapadni, mintha egy téli és egy nyári szettet venne a legolcsóbbak közül, és az évi kétszeri gumicserével is mai áron legalább 40 ezer Ft-ot megspórolhat.

Mi mit jelent?

A gumik oldalán komplett kódrendszer van, és egyik jelölés sem közömbös. Bár ezeket máshol is megtalálni, vegyük végig és nézzük, melyik miért és mennyire fontos.

• Az első, 3 jegyű szám a / jel előtt a gumi szélességét jelöli mm-ben. Vannak ugyan váltóméretek, de alapvetően olyan gumit érdemes feltenni, ami eredetileg is van vagy volt a típuson. Ha egy használt autónál elbizonytalanodunk, kérjünk tanácsot. Ha nagyon eltérnénk az eredeti szélességtől, az veszélyes lehet, hagyjuk meg ezt a tuningolók terepének, főleg, hogy jellemzően felnit is kell cserélni hozzá. Ez a jelölés viszonylag fontos.
• A második, kétjegyű szám a / jel után azt jelenti, hogy a gumi falának magassága hány százaléka a szélességének. Minél kisebb ez a szám, annál alacsonyabb profilú a gumi. A kanyarstabilitás ezzel elvben nő, de a rugózás romlik, a sérülékenysége is többszörös, az áráról nem is beszélve. Ráadásul a kocsik sebességmérője is egy adott átmérőhöz van kalibrálva, már csak ezért sem érdemes minden áron alternatívákat keresni. Nem leszünk okosabbak, mint az autógyár mérnökei, ha pedig mégis, akkor nem olvassuk ezt a cikket. Fontos, hogy önmagában a /után számok nem értelmezhetők, hiszen %-ot jelentenek, a /előtti szám százalékát. Ez a jelölés is viszonylag fontos.
• Az R-betű egy technológiai kövület. Azt jelenti, hogy a gumi radiálszerkezetű. Ma az autók, főleg a személyautók számára kizárólag radiálabroncsokat gyártanak, akit érdekelnek a különbségek, utána tud olvasni, de gyakorlati jelentősége nincs. Végre egy jel, amivel átlagautósként nem kell foglalkoznunk.
• Az R betű utáni szám az abroncs belső átmérőjét jelenti, méghozzá colban. Aki azt mondja, hogy értelmetlen a szélességet metrikus, a belső átmérőt pedig angolszász mértékegységben megadni, annak persze igaza van. A témának külön irodalma van, most csak fogadjuk el, hogy ez a szabvány. Ez a jelölés nagyon fontos, mert ha nem megfelelő belső átmérőt választunk, a gumit nem lehet felszerelni a keréktárcsára (felni)!
• Van egy két- vagy háromjegyű szám a belső átmérő után (pl. 80, 87, 106 stb.) Ez a gumi terhelési indexe, vagyis, hogy milyen súlyt képes a szokásos nyomáson (2-2,5 bar) tartósan elviselni. A 75-ös szám 387 kg terhelést jelent, a 120-as már 1400-at. Nyilván egy kicsit jobban terhelve még nem fog azonnal felrobbanni, tartós terhelésről van szó. Ezért is szokták a gumikat keményebbre fújni, ha a kocsi nagyobb terhet visz, csak aztán ne felejtsük el visszaengedni a hétköznapokra. Elkezdhetünk számolgatni, hogy mennyi lehet a saját tömeg+utas+csomag, de itt is egyszerűbb, ha betartjuk a gyári értéket. ha annál jelentősen nagyobb súlyt kell vinnie hosszútávon a kocsinak, nem a gumi lesz a legnagyobb problémánk. Ez a jelölés viszonylag fontos annyiban, hogyha gyakran járunk 5 személlyel, akkor nézhetünk magasabb terhelésűt, de a gyári érték itt is elég szokott lenni, sokat ne görcsöljünk rajta.
• A terhelési index után van egy betű, ami a sebességindexet jelöli. Ebből is van elméletileg minden, A1-től Y-ig, de ma nem nagyon szoktak személyautókat S indexűnél gyengébb gumikkal szerelni, ami 180 km-es tartós sebesség elviselését jelenti. Erre mondjuk, Magyarországon, átlagautósént, hogy ugyan már, de a típusokat jellemzően nem elsősorban Magyarországra szánják a fejlesztésnél. A legjellemzőbbek a H és V jelű indexek, (210 és 240 km/ó), ennél magasabb indexűt sport- és luxusautókra szerelnek gyárilag. A legmagasabb kereskedelmi sebességindex az Y, ez 300 km/h-ás felső sebességhatárt jelent, ami tartósan talán már tényleg nem gyakori. Ez az adat átlag autósoknak szinte lényegtelen. Az igazán brutál autókra tervezett gumikat úgyis csak magas sebességindex-szel gyártják, akinek ilyen van, megoldja nélkülünk is.
• A DOT szám az utolsó adat, amit nem baj, ha felismerünk egy abroncson. A DOT 4323 például azt jelenti, hogy az abroncsot 2023 43. hetében gyártották. Az első két szám tehát azt mutatja, melyik héten, a második kettő azt, hogy melyik évben. Ennél pontosabb meghatározásra nincs szükség, egy gumi nem friss hal, nem romlik meg csak úgy. Ha a gumi 1-4 évet pihen a raktárban, nincs jelentősége. 4 évnél régebben gyártott gumiknál már jogosan kérünk engedményt, vagy lépünk vissza, míg 5 évnél régebben gyártott gumit ne fogadjunk el újként, ami nem jelenti azt, hogy rossz. Ha mi használtuk, öt év után is pont ugyanolyan jó lesz. Csak annyi, hogy egy ötéves gumit max. további 5 évig tudunk használni, ami fele az idei új gumi 10 éves élettartamának, így anyagilag nem járunk jól, bár veszélyről szó sincs. Ha féláron adják, mert túl lett tárolva, nyugodtan megvehetjük. Ez az adat általában nem fontos, de ha új gumit veszünk, vessünk rá egy pillantást, mielőtt kifizetjük.