Drasztikus lépésre szánta el magát az Európai Unió a kontinens autógyártóinak védelmében. Az Európai Bizottság minimum 17,4, de akár 37,6 százalékos extra vámot vetett ki a Kínából érkező elektromos járművekre, amit az érintett vállalatoknak a már korábban hatályban lévő 10%-os vámon felül kell megfizetniük. Az Automeister szervizhálózat friss írásában a konkrétumok mellett a döntés rövid- és hosszú távú hatásait is igyekszünk feltérképezni.

A tavalyi évben már nagyjából minden tizenkettedik, Európában eladott villanyautó Kínából származott, a jelek szerint pedig a törvényalkotók számára ez már olyan szint, ahol szeretnék kicsit „behúzni a féket”. A különadók kivetésének alapját az teremtette meg, hogy egy régebb óta húzódó vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a kínai autógyártók számottevő technológia fölénye és árelőnye nem kis részben abból fakad, hogy az ottani kormány jelentős pénzekkel támogatja az iparágat. Márpedig ez – az európai cégek szemszögéből nézve – tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatja a távol-keleti ország termékeit egy olyan szektorban, amely az európai gazdaság nem elhanyagolható hányadát adja.

Három vállalat külön elbírálásban részesült, közülük a Szegeden gyárat építő és globálisan már a Tesla-trónját fenyegető BYD-et 17,4, az egyebek mellett a Volvót is birtokló Geely-t pedig 19,9 százalékos plusz vámmal sújtották. A legrosszabbul az állami tulajdonú, a Volkswagennel és a General Motorsszal is partneri viszonyban lévő SAIC járt, amelyre 37,6%-os vámot vetettek ki. Mindez érzékenyen érintheti többek közt az égiszük alá tartozó, feljövőben lévő MG-brandet, beleértve az idehaza is kapható és Európa egyik legnépszerűbb villanyautójának számító MG4 (képünkön) eladásait.

A SAIC-éval azonos mértékű vámmal sújtották a többi kínai gyártó közül azokat, amelyek nem működtek együtt az Európai Bizottsággal a vizsgálat során, míg a kooperatívnak bizonyuló cégek megúszták 20,8%-os plusz teherrel. Érdemes hozzátenni, hogy az intézkedés nemcsak a kínai vállalatokat érinti, hanem minden olyan gyártót, amely Kínában készült autót exportál Európába – így például a Teslát is, amelynél később kerül majd megállapításra az extra vám mértéke. A most bevezetett „sarcok” ideiglenesen, négy hónapig lesznek érvényben, és ezen időtartamon belül kell dönteni azok további öt évre szóló meghosszabbításáról.

A fejleményeket elemző nemzetközi cikkek megjegyzik, rövid távon valóban érzékenyen érintheti a kínai gyártókat a lépés, az európai székhelyű és kínai üzemekkel nem rendelkező cégek pedig a nyertesei lesznek az új helyzetnek. Szinte biztosra vehető azonban, hogy a körülményekre reagálva a kínai vállalatok gyorsuló ütemben kezdenek gyártókapacitásokat kiépíteni Európában, így elkerülve az extra vámokat. A BYD hazánkat is érintő terjeszkedését már említettük, de a hírek szerint a SAIC is gőzerővel keresi első európai üzemének helyszínét, míg a Chery nevű kínai cég már meg is állapodott egy spanyol autóipari szereplővel (Ebro-EV Motors), amellyel rövidesen közösen kezdenek villanyautók előállításába Barcelonában.