Bár a divat, a korszellem vagy hívjuk bárminek, lassan 20 éve elsöpörte az egyterűek királyságát, a vásárlóerő és ezzel együtt a kínálat mégis mintha fokozatosan visszatalálna a kategóriához. Erről a talán csak látszólag kikopóban lévő szegmensről szól az Automeister szervizhálózat aktuális írása.

Érdemes észre vennünk, hogy a vonatkozó vásárlói igények nem sokat változtak: öt vagy több ember kényelmes elhelyezése a csomagjukkal együtt. Persze nem mindegy, mekkora emberekkel és mennyi csomaggal kell számolni, de a feladat hosszú évtizedek óta azonos. Az autóipar válasza erre a kategóriára elsőként a kombi volt, majd ezt követték az egyterűek a 2000-es évek elején. Mára már mindent a terepjárós külső felől igyekeznek megközelíteni a vásárlók, míg a kombikból, egyterűekből csak hírmondó maradt ‒ látszólag. Létezik tehát SUV a kis, városi autók helyett, a sportkocsik pótlására, és persze a kisbuszok, egyterűek helyett is. SUV-nak nevezzük, de egészen más kocsikról van szó.

Ugyanakkor kár ennyire egysíkúan szemlélni a piacot, hiszen az is igaz, hogy szinte nincs olyan középkategóriás autó, ami ne lenne elérhető kombi változatban, ahogy azoknak sem kell kizárólag a használt járművek között keresgélnie, aki továbbra is egyterűt venne, még ha azok egy másik kategóriából is lettek hozzá alakítva a régi-új elvárásokhoz.

A Ford Turneo néven háromféle kocsit is forgalmaz és bár különbözőek, mindet tekinthetjük egyterűnek. Szintén haszonjármű alapon, de az Opel ‒ és a Stellantis többi márkája ‒ is kínál egyterűnek tekinthető megoldást. A Toyotánál is találunk ilyet, természetesen a szintén hatalmas SUV-kínálat mellett. Ugyanez igaz a Nissanra is, míg a műfaj megalkotója, a Renault már nem kínál sem Espace-t, sem Scenic-et, legalábbis nem úgy, ahogy a név alapján gondolnánk. Az űrt a márkánál a teljesen más felfogásban épült, de népszerű és egyterű Dacia Jogger (képünkön, forrás: Flickr) hivatott betölteni.

A Volkswagen még mindig gyártja és frissíti a klasszikus Tourant, akár szokatlan (?) módon az ideális, kétliteres dízellel is. A Citroën a szintén haszonjármű gyökerű Berlingo és Spacetourer mellett a jelenlegi C5-össel is teremtett egyfajta átmenetet a SUV és az egyterű között, igaz, erre más márkáknál is lehet példát hozni. Ugyanakkor a klasszikusnak tekinthető Xsara Picasso utód nélkül maradt, míg a Peugeot jó külsejű 5008-as modelljét ‒ bár a gyártó SUV-nak mondja, tehát az is ‒ be mernénk sorolni az egyterűek közé, akár a dízelüzemű változattal is.

Ugyanennyire furcsa, de ettől még praktikus öszvér a Fiat 500L Wagon. Nem hagyhatjuk ki az új Hyundai Stariat sem, ami elképesztő felszereltséggel, de ‒ ahhoz képest ‒ továbbra is épeszű árakon kínál egyterűt, akár 9 embernek.

Erről a szinte „rejtett” egyterű reneszánszról nem maradnak le a luxusgyártók sem. A Lexus ugyan 50 millió körül indítja saját megoldását LM néven, és kifejezetten sofőrös luxuslimuzinként tekint rá, mindössze 2 hátsó utas számára, de a forma minden kétséget kizáróan egyterű.

Klasszikus, tehát családi egyterűnek tekinthető a BMW 2 Active Tourer is, ami talán nem a márka legdominánsabb típusa, cserébe szokatlanul mérsékelt árazással. A Mercedes sem marad le a mezőnytől. Bár T és V osztályba sorolt egyterűi is a haszonjármű szegmensből érkeznek, azért a gyártónak megvannak az eszközei ahhoz, hogy ezeket is méltóvá tegye a márka sokat hangoztatott színvonalához.

Időnként amúgy felröppennek egyterű koncepciókról szóló hírek még olyan gyártóktól is, mint az Alfa Romeo. A Volvo például a kínai piacra már kínál is ilyet EM 90 néven, ami lehet, hogy hamarosan nálunk is elérhető lesz, persze szigorúan elektromos változatban. A kínai gyártóknál ez az egyterű vonal valahogy sokkal természetesebb a kínálatban. A teljesség igénye nélkül kínál ilyet a Dongfeng, a BYD és mások is.