Egy időben a közemlékezet szerint Leninnek tulajdonított mondás (jóval korábbi, még csak nem is tőle való) közhellyé vált, ma pedig a többség azt sem tudja, miről beszél, aki idézi. Ettől még új képességet, tudást szerezni hasznos, bár kétségkívül energiabefektetést kíván az élet bármely területén, így az autózásban is. Az Auto Check Center szervizhálózat mostani cikkében arról ejtünk szót, hogy mi mindent kellene megtanulnia az embernek felnőtt fejjel, autóvezetőként, a jogosítvány megszerzésétől függetlenül. Rengeteg olyan összetört és/vagy műszaki hibás autó kerül be ugyanis hozzánk, ahol a baj megelőzhető lett volna, a hozzájuk kapcsolódó történeteket pedig vagy a tulajdonosok mesélik el, vagy maguk a tönkrement alkatrészek. Ezeket a tapasztalatainkat összegezzük alább.

1. Tanuljunk vezetni

Az iménti alcímből kihagytuk a „meg” igekötőt, mert a folyamat befejezhetetlen. Mondjuk tud(ott) vezetni Sébastien Loeb, Lewis Hamilton vagy Ken Block és még pár száz hasonló kaliberű ember, de mi, földi halandók e tevékenységet nem tudjuk MEGtanulni, csak fejlődhetünk benne. Ha megvan a jogsink, és elég alázatosak vagyunk ahhoz, hogy ne tudjunk azonnal „mindent”, gyakorolgathatunk elhagyott placcokon, parkolókban (veszélyesebb), vagy vehetünk néhány vezetéstechnikai tréninget (biztonságosabb, sokkal hatékonyabb, hosszú távon alig drágább). Utóbbit speciel akár kötelezővé is lehetne tenni legalább kétévente. Aki szeret autózni, az bármelyiket élvezni fogja, de aki kevésbé, az is hasznosnak találja majd. Néhány érv mellette ‒ ellene nem igazán találtunk:

• ha képes vagy kezelni váratlan helyzeteket, megmentheti a te életed, a kocsidban ülőkét, és azokét, akik még belekeverednének egy csúnya balesetbe, de a te képességeidnek köszönhetően megússzátok;
• ha kicsit jobban tudsz vezetni, nem okoz problémát, amikor kicsit megcsúszik az autó, hirtelen kell valamit kikerülni vagy a szokásosnál nagyobbat kell fékezni (mert pl. megtanulsz kanyarodni és fékezni, ami nem annyi, hogy nyomom a pedált, tekergetem a karikát);
• ha valami jól megy, az jó érzés, ráadásul a vezetési tudást nemcsak vészhelyzetben használod, vagy annak elkerülésére, de folyamatosan, amikor autót vezetsz, minden kanyarban, minden közlekedési helyzetben, vagy amikor társaságban beszélsz róla. Egyszóval: hasznos.

2. Tanuljunk egy kis műszaki ismeretet

Magyarországon tényleg elmúltak már azok az idők, amikor a ház előtt kuplungot cserélt valaki két haver segítségével egy szoci autóban, de egy minimális tudás nemcsak megnyugtató, de pénzt is takaríthat meg.

• Tanuljuk meg, melyik visszajelző lámpa/szöveg mit jelent a kocsiban. Így pl. meg tudjuk ítélni, hogy mi az, amivel folytatni tudjuk az utat, és mi az, amivel nem érdemes vagy egyenesen tilos.
• Tudjunk kereket cserélni, vagy legyen fogalmunk, hogy kell használni a defektkészletet, amikor szükség lesz rá. Nem butaság, főleg hosszabb utakon. Ugyanez a helyzet a hólánc felhelyezésével, aki esetleg olyan helyen járna.
• Klassz, ha a probléma jelentkezésekor legalább nagyjából van fogalmunk, hogy mi okozhatja.
• Legyünk képben, hogy mikor kell olajat cserélni az autóban, milyen állapotúak az abroncsaink stb.
• Bátran végezzünk el otthon kisebb karbantartási munkákat, mint az ablakmosó utántöltése, az olajszint ellenőrzése, az ablaktörlőlapát vagy egy kiégett izzó cseréje. Sokat spórolhatunk, és minimális műszaki érzékkel nem bonyolult feladat.
• Általában jó, ha ismerjük egy kicsit a saját kocsinkat azon túl, hogy pl. hol kell bele benzint tölteni. A használat során például fontos lenne tudni a saját járművünkről, hogy közvetlen befecskendezésű-e, van-e EGR-szelep benne, hogyan, milyen körülmények között lehet vagy nem lehet vontatni, betolhatjuk-e, ha nem indul, milyen akkumulátor van benne és mióta stb. Ezek már-már banális információk, de hamar több száz ezres tételekké, vagy csak szomorú tanulságokká válhatnak.

3. Tanuljunk jogot, szabályokat

Ki hány KRESZ-tesztet töltött ki, mióta megvan a jogsija? Pedig rengeteg minden változott az elmúlt 10-20 évben (köztük fontos dolgok is). Megvannak még a rendőri karjelzések, a parkolás, a lámpahasználat vagy az előzés szabályai? Minden helyzetben felismered, kinek van elsőbbsége? Amikor autóval mész külföldre, tudod, mi a különbség az előírásokban a hazaiakhoz képest? Ismered a saját jogaidat a közlekedésben? Tudod, mit tehet meg ma egy rendőr és mit nem? Megvan, mi a teendő baleset esetén? És ha lakott területen kívül történik? Képes lennél újraéleszteni valakit, ellátni egy artériás vérzést, vagy kimenteni valakit egy (jó esetben) másik autóból? Mi kell tenni, ha tűz üt ki a kocsiban? Mi a különbség a közúti szabálysértés és a közlekedés veszélyeztetése között?

Ha csak bármelyik fenti kérdésben nem vagy kellően magabiztos, már komoly problémát jelenthet egy-egy nem is olyan ritka szituációban. Az emberek többsége bármibe is kezd, igyekszik felkészülni az adott folyamat során várható helyzetekre. A magas hegyekbe hágóvasat visz, és megtanulja használni. A háborúba nem megy fegyvertelenül (ha teheti), és szintén megtanulja használni, ha több napra elutazik, jellemzően szállást foglal. Aki pedig autóval közlekedik, igyekezzen minél előrébb jutni a fenti három ismeretcsoportban, mert ez is épp olyan evidencia, mint az előbbiek.