Hogy miért kerülhet egy kocsi így ebek harmincadjára, annak számtalan oka lehet, és néhányat valószínűleg el sem tudunk képzelni. Vegyük sorra a teljesség igénye nélkül:

• A tulajdonos elhunyt vagy elköltözött, esetleg vezetésre alkalmatlanná vagy jogosulatlanná vált, vagy csak egyszerűen megöregedett, és már nem vezet. A ‒ jellemzően, de nem mindig ‒ alacsony értékű, öreg kocsit magára/hátrahagyta, így annak most lényegében nincs gazdája.
• Valaki örökölte vagy vette az autót, nincs más, ahova tehetné, mint az utca, és néhány éve megfogadta, hogy kezd vele valamit, de erre végül soha nem került sor. A sok állásban aztán a helyzet lényegében reménytelenné vált.
• Valaki használta a kocsit egy ideig, de az összetört vagy komolyabb hibája lett, esetleg lejárt a műszaki vizsgája és a tulaj már nem tudja/akarja megjavíttatni, így pedig használhatatlan, de a bontóra mégsem viszi rá a lélek, vagy arra is sajnálja a pénzt.
• Valakinek az álomautója lehetett volna, féltett veteránként, de végül nem került bele a szükséges pénz vagy energia, így soha nem lett közlekedésre alkalmas, ezért a történet így ért véget.

 Bármi is legyen egy levitézlett autó története, az utcán lényegében „nagy kiterjedésű szemét”, ami nemcsak rossz látvány, hanem közben másoktól veszi el a helyet, még akkor is, ha valakinek az álmával együtt porlad el. A hazai jogszabályok egyébként elég hatékonyan segítenék az eltakarításukat, mert ha egy autó rendszám és érvényes forgalmi nélkül, huzamosan az utcán parkol, főleg, ha ránézésre sincs használható állapotban, bizonyos esetekben azonnal, máskor 10 nap múltán elszállítható. Ezt követően értesítik a tulajdonost, amennyiben megtalálják, aki választhat: vagy kifizeti a szállítás, tárolás és az adminisztráció költségeit, és keres egy legális helyet a kocsijának, vagy az autót elárverezik/beadják egy bontóba. A szabály szigorú és gyors intézkedést tenne lehetővé, ha valamivel életszerűbb lenne, de mindig van egy de.

Az önkormányzatoknak érdemi költséget jelent egy-egy ilyen autó elszállítása és tárolása, a vele járó adminisztráció és munka, és ezt az akár több százezer Ft-os összeget ritkán tudják behajtani a jármű tulajdonosán. Innentől az önkormányzat és munkatársai nem érdekeltek a mielőbbi elszállításban, főleg, hogy a lokális roncshelyzet gyakran alulreprezentált a lakosság választási döntéseiben.

Pedig a megoldás kézenfekvő. Az ingyenes és jól működő Jármű Szolgáltatási Platformot nem lenne nehéz integrálni a közterület-felügyelők és parkolóellenőrök amúgy is online eszközeibe, így, ha látnak egy elhagyott autót, azonnal meg tudnák állapítani, hogy van-e érvényes műszakija ‒ a rendszám létével pedig eleve könnyebb a helyzet. Sokan (a szóbeszéd szerint) különben éppen így oldják meg a környékük roncsgondjait. Az évek óta ott rohadó autóról egy éjjel „eltűnik” a rendszám, így az onnantól elszállíttatható ‒ tegyük hozzá, hogy más rendszámát levenni, eltüntetni több BTK paragrafus szerint is bűncselekmény, de legalábbis szabálysértés, a megoldás nem ez. Ha ilyen autót látunk, kérjük le a forgalmi érvényességét az említett JSZP-n, és csatoljuk be a kocsi fotóját a látható rendszámmal, pontos helyét, valamint a rendszerben történt lekérdezés eredményét az önkormányzati bejelentés mellé.

A másik oldalról nyilván felvetődik a kérdés, hogy mit csináljon az ember az autóval, amit nem szeretne „kidobni”, nem tud hol tárolni az utcán kívül, de nincs érvényes műszakija?

Nos, hozzon vele kapcsolatban felelős döntéseket. Tudjuk, hogy egy kocsihoz is lehet érzelmileg kötődni (de mennyire!) ugyanakkor – tudjuk, erős hasonlat – fájó szívvel a menthetetlen kutyáját is elaltatja az ember. Vagy kezdje el restauráltatni a kocsit, ha ez a cél, vagy vizsgáztassa le, ha még érdemes vagy ragaszkodik hozzá. Más esetben vagy engedje el a kezét ‒ nem úgy, hogy az utcán hagyja ‒, vagy béreljen neki egy magánterületet, garázst, esetleg könyörögje be egy rokon, ismerős kertjébe, és ott rohassza tovább.