Izgalmas témájú felmérést készített a Magyar Suzuki, melynek részleteiről mások mellett a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) weboldala is beszámolt. A friss kutatás több mint 2000 résztvevőjét többek közt arról kérdezték, milyen gyakran és milyen célból ülnek volán mögé, és akadtak olyan eredmények is, amelyekből fontos, akár a hazai autózás jövője szempontjából is sokatmondó következtetéseket vonhatunk le. Erre is kísérletet teszünk a CarXpert szervizhálózat mostani írásában – természetesen a legérdekesebb témákban adott válaszarányok ismertetése mellett.

A jelek szerint a kérdőív kitöltői nehezen tudnák elképzelni az életüket gépkocsi nélkül, 73,2%-uk ugyanis úgy nyilatkozott, hogy naponta használja azt. További 22,4% hetente ül be a járművébe, az ennél ritkábban autózok aránya pedig elenyésző volt. Mindössze 2% felelt úgy, hogy soha nem vezet, ami azért jelzi, hogy a teljes lakosságot illetően nem, legfeljebb csak az autós közösségre nézve beszélhetünk egyfajta reprezentativitásról a kutatás kapcsán.

Amikor az alanyoknak arra kellett válaszolniuk, hogy mennyi időt töltenek hetente a volán mögött, a leggyakoribb válasz (41%) a kevesebb mint 5 óra lett, ami naponta nagyjából legfeljebb 40 percnek felel meg. Csak kevéssel maradtak el ettől a heti 5-10 óra (azaz napi 1, maximum 1,5 óra) közt vezetők. Számottevőnek mondható a heti 10-15 órát (10,4%) és az ennél is többet a sofőrülésben töltők aránya (6,9%) is.

Nem meglepő módon, amikor úgy szólt a kérdés, „Hova mész autóval a leggyakrabban?”, toronymagasan a munka nyert (51,7%), amelyet a bevásárlás (24,1%) követett. Akadt továbbá 7,1%, aki saját bevallása szerint mindenhova autóval megy, míg 6,3% számára az autó elsődleges funkciója a család- és barátlátogatás, 3,8% számára a belföldi utazás, 2,4% számára pedig a gyerekek fuvarozása.

Rákanyarodva az önmagukon túlmutató jelentőséggel is bíró területekre, a kérdőív összeállítói arra is kíváncsiak voltak, mi befolyásolja leginkább, hogy az illető autóval indul-e útnak. Itt a „Hány km távolságra van a cél” volt a legnépszerűbb opció (45,9%), míg a második legtöbben azt emelték ki, hogy „Mennyire gyorsak, praktikusak az egyéb elérhető közlekedési lehetőségek” (27,6%). Utóbbit látva azt mondhatjuk, hogy – a szóban forgó felmérés eredményei alapján – az autóba ülők bő egynegyede hajlandó lenne pl. a tömegközlekedést választani, ha ezzel az idő vagy épp a kényelem terén nem kellene (túl nagy) kompromisszumot kötnie. A következő három leggyakoribb válasz a csomagok mennyisége (9,2%), az anyagi lehetőségek (8,2%) és az útnak indulók száma (4,4%) voltak.

Társadalmi, gazdasági és törvényhozói szempontból pedig a kutatás kulcskérdése az volt, hogy az alanyok szoktak-e változtatni autóhasználati szokásaikon szűkösebb anyagi lehetőségek esetén. Nos – ahogy ezt egyébként a közelmúlt „benzinár-mizériái” idején élesben is tapasztalhattuk –, a kitöltők kétharmada nemlegesen válaszolt, felük pedig hozzá is fűzte, hogy egyébként szeretne változtatni, de nem tud, ezért inkább más területeken spórol. Ezt látva összességében azt mondhatjuk, hogy idehaza az autók (amikből a KSH legfrissebb adatsora szerint már csaknem 4,2 millió van az országban) valósággal „hozzánőttek” az emberekhez, akik az esetleges nehézségeik esetén sem ezen a téren kezdik a takarékoskodást.