A jogosítvány megszerzése sohasem tartozott a legkönnyebb próbatételek közé, de a jelek szerint manapság egyre nehezebbé válik a fiatalok (vagy épp kevésbé fiatalok) számára. A témában illetékes Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) a napokban a Vezess.hu portálnak küldte el a legutóbbi teljes évre vonatkozó statisztikákat, amikből az adatok folyamatos romlása mellett az is kiderül, melyek voltak a leggyakoribb, bukáshoz vezető hibák a KRESZ-teszteken, illetve a forgalmi vizsgákon. Többek közt ezeket ismertetjük az Automeister szervizhálózat aktuális cikkében.

Talán senkit nem lep meg, hogy az elméleti megmérettetés esetén jobb a helyzet, igaz, ott sem épp rózsás: 2023-ban az összes (nagyjából 157 ezer) KRESZ-vizsga 44%-a végződött bukással, azaz csaknem minden második jelölt túllépte a „megengedett” 10 hibapontot (a 75-ből). Egy évvel korábban ugyancsak 44%-ot köteleztek ismétlésre, de 2021-ben még „csak” 41%-ot, tehát többéves időtávlatban nézve negatív tendenciát láthatunk.

Ami a pedig gyakorlatot illeti, itt már át is lépi az 50%-ot a bukási arány: 2023-ban a tanulóvezetők 54%-a volt sikertelen az aktuális forgalmi vizsgája során. 2021-ben még éppen fele-fele volt az arány, 2022-ben pedig 53% hasalt el, vagyis a trend itt sem kedvező. Részben a magasabb bukási arány magyarázza azt, hogy forgalmi vizsgából a KRESZ-teszteknél jócskán többet, összesen mintegy 208 ezret bonyolítottak le egy év leforgása alatt.

A KAV tehát a bevezetőben említett módon a legtöbbször elkövetett hibákról is készített listát, melyet a számítógépes KRESZ-kérdések esetén a „Továbbhaladás szabályai útszűkületben”, a „Kiegészítő táblával ellátott behajtási tilalmat jelző táblára vonatkozó szabályok” és a „Forgalomirányító fényjelző készülék megközelítésére vonatkozó szabályok” hármasa vezet. A vizsgabiztosok által kitöltött minősítőlapok tanúsága szerint pedig a forgalomban az alábbi esetek okozzák a legtöbbek vesztét: „Balesetveszélyes manővere miatt a szakoktatónak be kell avatkoznia”, „Elsőbbségadási kötelezettségének nem tesz eleget”, valamint „Irányjelzést vagy a körültekintést elmulasztja”.

Adja magát a kérdés, hogy mi áll a romló statisztikák mögött. Erről bizonyára mindenkinek megvan a véleménye, ám mielőtt megfogalmazzuk (egyébként vélhetően nem teljesen alaptalanul) az „a mai fiatalok képtelenek rendesen koncentrálni” és ehhez hasonló kritikákat, azért tegyük hozzá azt is, hogy a mostani vizsgázóknak a szüleik, pláne a nagyszüleik generációjához képest jóval sűrűbb forgalomban, jóval több inger mellett kell megpróbálniuk hibátlanul (vagy legalább is súlyos hibák nélkül) vezetni az autót a nagy napon.

A kifejezetten magas bukási arányok azt is jelentik, hogy miközben a KSH idei adatai szerint egy B kategóriás jogosítvány megszerzése Magyarországon – minden akadályt elsőre véve – átlagosan kicsivel kevesebb mint 350 ezer forintba kerül (egy gyors internetes kereséssel azért ma már inkább 400 ezer Ft feletti összegről beszélhetünk), sokaknak a megismételt vizsgák és az esetleges pótórák miatt megközelítheti vagy akár át is lépheti a félmilliós határt a hőn áhított rózsaszín plasztikkártya megszerzésért zajló küzdelem ára.