Némi iróniával mondhatjuk, hogy kissé rossz ütemben – hiszen zöld rendszámra már nem jogosult –, de megérkezett hazánkba a Škoda Superb közelmúltban bemutatott plug-in hibrid változata. A kérdés már csak az, hogy az aktuális Volkswagen Passatnál is használt technológiával felvértezett újdonság a konnektoros hibrideket korábban megillető kiváltságok nélkül is elég vonzó tud-e lenni – ennek eldöntéséhez igyekszünk néhány támpontot adni az Auto Check Center szervizhálózat legújabb írásában.

Az ezredfordulón debütált Superb negyedik generációja éppen egy esztendeje van az utakon, a 1.5 és 2.0 literes benzines és a 2.0 literes dízeles mellé pedig immár egy tölthető hibrid is szerepel a palettán. Utóbbi hajtáslánc eleinte csak a kombi kivitelnél volt elérhető, nemrégiben azonban bekerült a ferdehátú (idehaza limuzinnak nevezett) variánsba is, amely a hírek szerint itthon 19,2 millió forintos indulóáron nyit.

A rendszer alapját a belépőmodellből ismerős, 1.5 literes, önmagában 148 lóerős teljesítményre és 250 Nm-es nyomatékra képes benzinmotor adja, amely egy 113 lóerőt és 330 Nm-t produkáló villanyerőforrással egészül ki. A számok, ellentétben néhány másik hibrid járművel, ezúttal „nem adhatóak össze csak úgy”, a kombinált teljesítmény ugyanis a hivatalos adatok alapján 204 lóerő és 350 Nm. A plug-in hibrid Superb ezzel második helyre érkezik a házon belüli „erősorrendben”, közvetlenül a 260 lóerővel és 400 Nm-rel fémjelzett benzines, 4x4-es változat mögé.

Az autóban egy a hibridek mezőnyében kifejezetten méretesnek számító, 25,7 kWh-s kapacitású lítium-nikkel-mangán-kobalt-oxid (lassan a fél periódusos rendszert felhasználják a fejlesztők…) akkumulátor kapott helyet, amely a tesztek alapján több mint 120 (sőt, egyes számítások szerint akár 136) kilométer megtételét teszi lehetővé tisztán elektromos üzemmódban. Egy „átlagos” autósra gondolva ez már könnyedén elegendő lehet a mindennapok során, miközben a 10-ről 80%-ra történő töltés ideális esetben kevesebb mint fél órát vesz igénybe. A cég közlése szerint a hibrid rendszer hatékonyságát növeli, hogy az akkumulátor menet közben folyamatosan töltődik a regeneratív fékezés révén.

Ahogy arra fentebb is utaltunk, a 4,9 méter hosszú, 1,85 méter széles és 1,48 méter magas Škoda Superb a Volkswagen Csoport MQB Evo platformjának nyújtott változatára épül, hasonlóan a jelenlegi Passathoz, de egyébként a konszernen belül ezt az alapot használja többek közt az aktuális Audi A3, a Cupra Formentor vagy épp a SEAT Leon is. Az ötajtós, D-szegmensbeli kocsinál tehát a rendelés elstartolt, a cseh márka tájékoztatása alapján pedig a gyártás – melynek helyszíne Pozsony – az idei második negyedévben, azaz legkorábban áprilisban kezdődik.